Vasárnap reggel piacozas Chichiben. Kötelező elem a függőágy, abban alszunk pár nap múlva. Gyönyörű színes cucc erős anyagból, 4800 Ft a vége az alkunak. Mennyisegi kedvezmény 7db-ra. Utána mindenki vásárol: hihetetlen olcsó kínálat gyönyörű kézi szőttes ruhából, taskabol, stb. Nem a pénztárca hanem a hátizsák a szűk keresztmetszetünk. Bármi ami itt kapható leveri a Desigualt színvilágban és legalább olyan jól néz ki. 

Utána utazas "csirkebusszal" Nebaj felé. Az ember atertekeli a "tomegkozlekedes" fogalmat.

Ha már itt tartunk, szót ejthetünk a helyi utazási hierarchiáról: 

A legalja a pickup: Toyota Hiluxok (más kocsi alig van csak Toyota... röviden azért "mert az jó". Ennyi.) hátuljára vaskeretet szerelnek és ezen lehet állva utazni, kapaszkodva. Kb. 20 ember elfér egy pickupon. (kétszer utaztunk vele)

A hierarchia második szintje a csirkebusz. Ezek leselejtezett amcsi iskolabuszok, ennek megfelelő ülésméretekkel (amcsi általános iskolás = átlag maja mérete). Ami egy 194 cm-es embernek nem annyira funny. A csirkebusz természetesen SOHA nincs tele, mindig van hova felszállni. A csomagokat menet közben (!) kötözik fel a tetőre. Imádkozni lehet hogy meglesz-e leszálláskor. (Mindig megvan.)

A hierarchia top szintje a collectivo: normál esetben 9 fős kisbuszok megtoldva még egy sor székkel. Tehát elvileg 12 ülőhely, ehhez képest 20-25 ember egy átlagos létszám. Egy collectivo is természetesen SOHA nincs tele, minden csak fantázia kérdése. Van hogy a tetőcsomagtartón kapaszkodnak emberek 70-80km/h-nál. 

A mi véleményünk szerint egy csirkebusz jobb mint egy collectivo, de sajnos az nem jár minden útvonalon. 

Megerkezunk a maja szallasra Nebajban. Bea tegnap még ide telefonált hogy ugye le van foglalva a szoba. Ma a recepciós néni közli hogy "hát voltak itt ketten akik azt mondták ma elmennek, de végül maradtak". Bea szerint a maják memóriája olyan mint az aranyhale. Amikor kinyitja az elvileg üres szobát abban is van két hátizsák. Őszinte döbbenet a nő arcán ("basszus, ezt a szobát is kiadtam"?). Annyira abszurd az egész hogy csak röhögni tudunk. A poén az hogy ő az egyetlen recepciós, tehát más nem adhatta ki csak ő. Odahivja a kolléganőjét es ketten is megnezik nem tűntek-e el a táskák időközben. Majd tíz percre eltunnek es újra visszajonnek. Biztos elmondtak egy maja imát hátha megoldodik a helyzet. Nem merünk elmenni étterembe hátha addig kiadja a maradék szobákat is. Végül valami maja varazslat folytan este mindenki saját ágyban alszik.

Este maja étterem. Kilenc fő rendel. Kepzelhetitek mi lett belőle. ...